-végre ide értél.- förmedt rám, utána pedig hatalmas mosoly ült ki arcára.- egy ideig nem tudunk dumcsizni, legalább is amig ide nem ér mindenki. Menj nézz körül, utána megkereslek.
Hát jó gondoltam. Egyedül ebben a hatalmas házban. Próbáltam keresni legalább egy ismerős arcot csak,hogy ne kelljen úgy tennem mintha egy idegen lennék és igazából senki nem is hívott meg...
Kisétáltam a teraszra, hátul egy hatalmas medence volt. Szépen ki volt világítva, a szélén sokan ültek, ittak beszélgettek.
AZtán egyszer csak megláttam H-t és a barátnőjét... nyalták falták egymást, a barátnője játszotta a nagy dívát, a lenézőt..
Reménykedtem benne,hogy nem lesznek itt de ha már változott a terv, most inkább abban reménykednék,hogy ne vegyenek észre. Későn döbbentem csak rá, de H már végig mért a szemeivel...most biztos azon gondolkozik,hogy vajon ki hívta meg ezt a loosert?
Képzeld H, a házigazda a legjobb barátnőm!! Szóval bekaphatod... kellene mondanom, de ehelyett inkább csak szégyenlősen elsétáltam az udvar másik felében, ahol Tomasék már ott vártak rám.
- fél órája integetek neked, jó ,hogy el nem repültem a sok hadonászástól - förmedt rám.
- ne haragúdj nem figyeltem.
a kezembe nyomott egy sört, elég furán hangzik de én nem szoktam inni...max vizet vagy kólát.
Nem bírom az alkoholt és nem is szeretem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése